Belépés

Belépés Bezár
colorfitness.hu / Cikkek megjelenítése címkék szerint: esküvői tánc

A Tánc 6 éves korom óta adott hozzá az életemhez!
Először balettra irattak be 1 évre, majd néptáncra, amelyet felnőtt koromig, 19 éves koromig űztem. A társastáncokkal 16 évesen ismerkedtem meg először, és 20 évesen volt az első versenyem. Akkori táncpartnereimmel mind a Budapesti, mind az Országos táncbajnokságokon dobogos helyezéseket és győzelmeket tudhattunk magunk mögött.

E szép műfajt szeretném átadni, megismertetni és megszeretettni minél több kedves érdeklődővel. Óráimon társastáncot: standard és latin táncokat, latin mixet és jegyes pároknak esküvői táncot oktatok.

Várlak Szeretettel!


Társastánc

A társastánc órákon a különböző standard (angolkeringő, bécsi keringő, tangó, quickstep, slowfox) és latin-amerikai táncok (cha-cha-cha, rumba, szamba, jive, pasodoble) alaplépéseit, figuráit sajátíthathatod el. Az órák tematikusan felépítettek, vidám hangulatúak, válogatott tánczenékre táncolhatsz és az órákon személyesen is odafigyelünk Rád! 
Fontos, hogy - páros táncról lévén szó - bátran jöhetsz egyedül is, ha még nincs táncpartnered, hiszen hol is találnál könnyebben párt, ha nem a társastánc órán?!

Gyere és próbáld ki egy óránkat!

tarsastanc-arlista-600

Bécsi keringő

Neve a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A keringő gyökereit kutatva egészen a 12–13. századig lehet visszamenni, a minnesangerek idejéig. A német Springtanz-ban – mely páratlanütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete. A "waltzen" szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg!

bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két ¾-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen a húszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt.

Néptáncként a keringőt a harmincas évek elején fedezték fel újra, mégpedig a Harmadik Birodalomban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki.. 1951-től hivatalosan is a versenytánc program részét képezi.

Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes Zenei üteme: 3/4-es Tempó: tudásszint szerint 50-60 ütem/perc Versenyeken 60 ütem/perc

Jive

Jive ma nemzetközileg elfogadott elnevezése annak a táncnak, melynek többféle, egymással rokonságban álló afroamerikai elődje volt. Ezekhez tartozott a harmincas évek elején a Lindy Hop, Blues és a Swing. Ezt követte a negyvenes évek sikertáncai közül a Boogie-Woogie, a Jitterburg valamint a Bebop, s az ötvenes években hozzájuk kapcsolódott a Rock & Roll.

A táncokat az USA-ban honos szabad színes stílusokkal fejlesztették tovább, valamint bővítették a koreográfiákat is. Ezeket a táncokat az amerikai katonák hozták át Európába. A táncban lévő szabad mozgásstílus és az akrobatikus dobások a fiatalság körében gyorsan népszerűvé váltak. A háború utáni időszak uralkodó zenei irányzata a Boogie lett, ám a bírálók egy mérsékeltebb formát kerestek, hogy a tánc ezen módját "szalonképessé" tegyék. Így az angol tánctanárok kialakították - valamivel lassabb zenét használva - az elegáns, de mégis élénk, mozgalmas Jive-ot.

A tánc helyhez kötött, a lépések többnyire a Rock (ringó lépések) és a Chasse elemeiből épülnek fel. A Jive egy szembetűnően eleven, fiatalos, tréfás, temperamentumos, ritmusos tánc, melyben a párok lépéseikkel a zenei hangsúlyt emelik ki. A Jive a latin-amerikai versenyek egyik legnépszerűbb tánca. 1968-ban vették fel ötödikként a latin-amerikai táncok közé.

Zenéje: gyors, lendületes, temperamentumos, magávalragadó, gondtalan, életvidám, fiatalos. Zenei üteme: 4/4-es. Tempó: tudásszint szerint 40-46 ütem/perc Versenyen 44 ütem/perc

Angol keringő

Az angolkeringő a bostonból fejlődött ki kb. az 1920-as évek elején a bécsi keringő utódjaként. Korábbi angol elnevezése (slow waltz – „lassú keringő") is arra utal, hogy tulajdonképpen a bécsi keringő lelassításaként keletkezett. Az angol waltz kifejezés a német Walzerből eredeztethető, amely a bécsi keringő kialakulásakor nyert főnévi formát a walzen (forogni) ige átalakításaként. A Habsburg Birodalomban kialakult ekvivalensével szemben azonban itt a kerek mozdulatok mellett már egyenes mozgást is tapasztalhatunk.

Az angolkeringőt származási helye alapján nevezték el, ugyanis az angolok a bécsi változtatot ebben az időszakban és korábban is túlságosan közelinek, erotikusnak gondolták. Először az 1922-es világbajnokságon táncolták, de elnevezésére még csak 1929-ben került sor. A tánc a boszton és a slowfox stílusában kezdett formálódni. Kezdetben előretörekvő versenytánc volt, azonban később a fordulásokból az ütemek végét már összezárt lábak jellemezték. Szerkezete átlós jelleget kapott, mert a teljes fordulatok bonyolultnak tűntek, s a jobbra, ill. balra fordulásoknál csak háromnegyedet fordultak. A teljes táncformát az angol koreográfusok és tánctanárok alakították ki megközelítőleg mai formájára, amelyet az Imperial Society is elfogadott.

Az angolkeringő a táncversenyek első programjaként szerepel; zenéje szentimentalista, érzéki vonásokat ébreszt, s ritmikusan lendülő mozgásaival a legharmonikusabb standard tánccá alakult. Táncos jellege a lassú és egyenletesen lendülő, térben haladó fordulómozgásokban nyilvánul meg, melyek törésmentesen uralják a táncparkettet. Emellett jellegzetessége még az emelkedések és süllyedések megformálása és az ezek közötti átmenetek hangsúlyozása.

Zenéjére az első ütem hangsúlya jellemző, lassan áradó, harmonikus forma és 3/4-es ütem jellemző. Tudásszinttől függően 29-32 ütem/perc a tempója, versenyeken azonban kötelezően 30 ütemet kell besűríteni egyetlen percbe.

Cha cha cha

csacsacsacha-cha-chá vagy chachachá latin-amerikai versenytánc. Az afrokubán zene fejlődéséből alakult ki és a mambóhoz hasonlóan először csak zenei forma volt.

Mesterségesen alkotott tánc, a rumba és a mambó ötvözete. Úgy keletkezett a mambó-csacsacsa, hogy 1953-ban Enrique Jorrin lassabban kezdte játszani a mambót. New York Cityben a Broadway-n a Palládiumot tekintik a tánc szülőhelyének. Először Észak-Amerikában indult hódító útjára a tánc, ahol 1954-től a legkedveltebb divattánc lett. A többi latin-amerikai tánchoz hasonlóan 1961-ben vették fel a versenytáncok közé. Azóta is a latin versenyek egyik kedvelt tánca. A tánc csacsacha-cha vagy chacha néven is ismeretes.

csacsacsának három fajtája lehet, attól függően, hogy hol helyezkednek el benne a sasszék ("Chasse"-k). A tánctermi és az utcai csacsacsa a kubai számolásban: 2-3-csacsacsa. A nyugati csacsacsa és a latin utcai csacsacsa számolásban sok helyen különbözik a kubaitól. A tiszta, világos ritmussal és a variációgazdag, vidám figurákkal a csacsacsa nagyon gyors áttörést hozott. Majdnem minden alapfigurája átvihető a rumbába is. Érdekessége, hogy rendkívül sok diszkózenére lehet csacsacsát táncolni.

Zenei ütem: 4/4-es. Tempó: tudásszint szerint lehet 32-34 ütem/perc. A versenyeken 32 ütem/perc az előírt. Ritmus: 2-3-4-és-1, 2-3-csacsacsa.